Az allergének, vagy antigének különböző módokon kerülhetnek szervezetünkbe:
– belégzés útján: ilyenek a pollenek, az állati szűr, a penészspórák, vagy akár az atka is
– táplálkozás során: ide tartoznak az élelmiszerek egyes összetevői, úgy mint a tej, tojás, szója stb.
– bőrrel való érintkezés által: ilyen lehet a rovarcsípés, vagy a különböző textíliák, latex stb.
A fentebb felsorolt anyagok az allergiás betegben az immunrendszer eltúlzott reakcióját váltják ki, melynek következtében ellenanyag termelődik egy-egy allergén ellen, ez az ellenanyag az úgynevezett IgE típusú antitest, melynek meglétét szérumból történő allergia vizsgálat során vizsgáljuk.
Figyelembe véve a kórelőzményt és a klinikai tüneteket, az allergiás megbetegedéseket elsősorban a vérből végzett laboratóriumi vizsgálatok útján lehet legjobban diagnosztizálni, melyek nagymértékben hozzásegíthetik az orvost a diagnózis megerősítéséhez, valamint segítséget adnak a megfelelő kezeléshez. Magyarországon jelenleg a lakosság több mint 25 %-ánál mutatkozik különböző szintű allergia. Manapság szinte már minden családban előfordul, és a legtöbb embernél jelentkezik az allergia valamilyen megnyilvánulási formája. Az allergia tehát egy olyan betegség, amit nem szabad félvállról venni, még akkor sem, ha viszonylag enyhe tünetek jelentkeztek. Hiszen ha nem figyelünk rá oda kellőképpen, vagy nem kezeltetjük, egyre súlyosabb következményekkel járhat, legyen szó bármilyen típusú túlérzékenységről. Ez a betegség az egész szervezetre kihat, és nagyon sok embert érint, így a legváltozatosabb formákban jelentkezhet. Gyermekkorban leginkább emésztőszervi panaszok (pl. hasmenés) és bőrkiütéses problémák fordulnak elő, a későbbi időszakban pedig a legfőbb tünetek az ún. asztmatikus légzés, zihálás, majd orr – és garatviszketés, szempanaszok, valamint szénanáthás orrfolyás, tüsszögés nehezítik és keserítik meg az allergiás gyermekek mindennapjait. A felnőtteknél viszont több szerv is érintett lehet, ezért az allergia eléggé félrevezető tüneteket eredményezhet. A rendkívül sokféle tünet miatt ezért több szakorvost is felkeresnek, de végleges megoldást csak az allergológus tud majd nyújtani.
IgE vizsgálat, vérvételes allergiavizsgálat abban az esetben ajánlott, ha:
– a bőrpróba valamely oknál fogva nem végezhető el (ilyen ok lehet például a csecsemő- vagy kisdedkor, vagy bőrbetegség fennállása).
– fennáll a veszély, hogy a bőrtesztre súlyos allergiás reakció alakul ki
– a beteg súlyos asztmában szenved, vagy rossz az általános állapota
– ételallergia gyanúja áll fenn (bőrteszttel nem mutatható ki)
– olyan, a bőrteszt eredményét befolyásoló gyógyszereket szed a beteg, melyek szedését még pár napra sem függesztheti fel
– a vérvételes allergiavizsgálattal az immunterápia hatékonyságát kívánják nyomon követni, vagy a bőrteszt eredményét megerősíteni
A vérből végzett allergiavizsgálatnak fontos szerepe lehet az allergia diagnosztizálásában. Hozzásegítheti az orvost a diagnózis megerősítéséhez, továbbá segíthet a megfelelő kezelésben.
Bár az IgE vizsgálatok során több száz allergén kimutatására van lehetőség, egyszerre egy betegnél ennyi allergén kimutatása nem kivitelezhető, ezért először a leggyakoribb allergéneket csoportosan, úgynevezett panelek formájában vizsgáljuk. Egy-egy panel egyidejűleg többféle allergént is tartalmaz.
Ha a panelben lévő allergének közül egyikkel szemben sincs jelen specifikus IgE, akkor a panel negatív, ellenkező esetben pozitív. Pozitív panel esetén részletesebb bontásra van szükség, vagyis az adott panelben szereplő összes elem esetében külön-külön tesztre kerül sor.
A szérumból történő allergia vizsgálat eredményét nem befolyásolják az alkalmazott gyógyszerek.
Az allergia tünetei:
A szervezetbe kerülés útjától függően az allergia tünetei rendkívül sokfélék lehetnek.
– Inhalatív allergia:
a levegő által terjedő allergének a szem és a légutak nyálkahártyájának gyulladását okozzák. Ez gyakran szénanáthában nyilvánul meg, mely megjelenésekor az orrnyálkahártya megvastagodása, orrfolyás – és viszketés, tüsszentés, a szemkörnyék duzzanata és könnyezés tapasztalható. Abban az esetben, ha az allergén a tüdőbe jut, asztmás tünetek is jelentkezhetnek (nehézlégzés, köhögés, kilégzést kísérő sípoló hang).
– Nutritív allergia:
nutritív allergiáról akkor beszélünk, ha az allergén a gyomor-bél rendszerbe kerül, a leggyakrabban jelentkező tünetek: hasi fájdalom, hányinger, hányás, puffadás, hasmenés.
– Ekcéma, urtikária:
a bőrön megjelenő allergiás reakció, bőrpír, duzzanat, viszketés kíséri
Ritkán fordul elő ugyan, de megtörténhet, hogy a helyi allergiás reakció továbbterjed a szervezetben és anafilaxiás sokkot vált ki. Ez kezeletlen esetben akár halálos kimenetelű is lehet.
Mikor érdemes allergia vizsgálatot végeztetni?
Az allergia vizsgálathoz nincs szükség orvosi beutalóra, elvégzése abban az esetben ajánlott, ha hirtelen megjelenéssel tapasztalja az allergia valamely jellegzetes tünetét: bőrgyulladás, orrdugulás- vagy viszketés, gyulladt, vizenyős, viszkető szemek, asztma, időszakosan jelentkező hasi fájdalom.
Az allergia kezelése:
Allergia előfordulása esetén a legelső és legfontosabb lépés az allergén elkerülése, mellyel megelőzheti a tünetek kifejlődése. Természetesen számos gyógyszer is rendelkezésre áll, mely az allergia tüneteit hivatott megfékezni, enyhíteni. A gyermekek sok esetben kinövik az allergiás tüneteket.
