• NewMed
  • Vérkép

    2016-08-23 by himgmedical

    A vérvizsgálat az egyik leggyakoribb teszt, melyen az emberek átesnek, ami nem is csoda, hiszen számos területen végezhető vele diagnosztizálás: vizsgálhatjuk vele a különböző hormonok szintjét, de még a daganatos betegségek szűrésében is segítségünkre lehet.

    A vérkép eredményén szereplő értékek több tényezőtől is függenek: befolyásolja az értékeket az életkor, a nem, az elfogyasztott ételek és italok, valamint a szedett gyógyszerek is.

    vérkép

    Az értékek többségének meghatározásánál éhgyomri vizsgálatra van szükség. Az ismétlődő vizsgálatokat ajánlott egyazon helyen elvégeztetni, ugyanis a különböző laboratóriumokban használt mértékegységek eltérőek lehetnek, ezért előfordulhat, hogy különböző értékekkel találkozunk.

    A vérkép elemzésekor a vérplazmában úszó sejtek számát, alakját, nagyságát, típusát, és egyéb további jellemzőit vizsgáljuk. A vizsgálat során a vér alakos elemeiről (köztük a vörösvértestekről, a fehérvérsejtekről és a vérlemezkékről), valamint a máj- és vese működéséről, vércukorszintről, vérzsírok szintjéről kaphatunk információt.

    Megkülönböztethetünk egymástól teljes (kvantitatív) és minőségi (kvalitatív) vérképet.

    Mit mutat a teljes vérkép?

    – Vörösvértestek abszolút számát:

    A vörösvértest hemoglobint, vérfestéket tartalmaz. Feladata, hogy lekösse és szállítsa az oxigént és a széndioxidot. Legfontosabb összetevői a vas, B-12 vitamin és a folsav.

     Normálérték:

      férfiaknál: 4,5-5,9 millió/mikroliter

      nőknél: 4,0-5,6 millió/mikroliter

    Probléma lehet:

    amennyiben értéke alacsony: vérszegénység áll fenn. Oka lehet nagymértékű vérveszteség, vagy vashiányból, B-12 vitamin hiányából, vagy folsavhiányból adódó kevés vörösvértest képződése. A vashiány hiányos táplálkozásra, vasfelvételi zavarokra, vagy akut/krónikus vérzésekre vezethető vissza.

    amennyiben értéke magas: utalhat tüdőbetegségre vagy szívbetegségre is, de akár nagymértékű folyadékvesztés is előidézheti a vörösvértestek mennyiségének növekedését.

     

    – Fehérvérsejtek abszolút számát:

    A fehérvérsejtek a csontvelőben és a nyirokcsomóban keletkeznek, jelentőségük a betegségkeltő baktériumokkal szembeni ellenállásban rejlik.

    Normálérték: 4000-10000/mikroliter

    Probléma lehet:

    amennyiben értéke alacsony: csökken a szervezet fertőzésekkel szembeni védekezőképessége, esetleg csontvelő károsodást is jelezhet

    amennyiben értéke magas: oka lehet egy baktériun, gomba, vagy parazita jelenléte, de akár egy akut mérgezés, vérzés, leukémia, vagy erős sokk is eredményezhet normálértéknél magasabb értéket. Szélsőségesen magas érték vérellátási zavarokhoz vezethet.

     

    – Vérlemezkék abszolút számát:

    A vérlemezkék a vér legkisebb, csontvelőben termelődő elemei, melyek a vér alvadásában játszanak fontos szerepet.

    Normálérték: 150 000 – 400 000/mikroliter

    Probléma lehet:

    amennyiben értéke alacsony: csöntvelő betegségre, allergikus megbetegedés, a lép megnagyobbodására utalhat, melyet fokozott vérzékenység követ

    amennyiben értéke magas: megnövekszik a vérrög képződés esélye

     

    – Hemoglobin – HgB (vérfesték) szintjét:

    A hemoglobin a vörösvértestekben lévő molekula, mely a vérben történő oxigén szállításáért felel.

    Normálérték:

    férfiaknál: 140-180 g/l

    nőknél: 120-160 g/l

    Probléma lehet:

    amennyiben értéke alacsony: az vashiány, vérszegénység és vérzékenység tünete lehet

    Mit mutat a minőségi vérkép?

    A minőségi vérkép a teljes vérkép része, a vérben lévő alakos elemek közül a különböző fehérvérsejt típusok relatív számát adja meg. Ebből a szervezetben lévő gyulladásos folyamatokra, a fertőzés heveny vagy idült voltára, valamint arra lehet következtetni, hogy azt vírus, baktérium vagy élősködő okozza-e. A vérképzőszervekből kiinduló daganatos betegségek, úgy mint például a leukémia vagy limfóma is kiderülhetnek belőle.

    A minőségi vérkép vizsgálata során meghatározzák a különböző fehérvérsejt-típusok egymáshoz viszonyított százalékos arányát.

    Így tehát a minőségi vérkép mutatja a:

    – Neutrofil ganulociták számát:

    Ezeknek a sejteknek a fő feladatuk a baktériumok, vírusok és gombák elleni védekezés, valamint jelentős szerepük van az allergiás reagálásban is.

    Normálérték: 40-60%

    Probléma lehet:

    amennyiben értéke alacsony: kemoterápia, sugárkezelés vagy bizonyos vérképzőszervi betegségekre jellemző

    amennyiben értéke magas: heveny fertőzésre, gyulladásra, szélsőséges esetben leukémiára utalhat

     

    – Limfociták számát:

    A limfociták szerepe a szervezet ellenállásában van, főleg a lépben és a nyirokcsomóban keletkeznek

    Normálérték: 20-40%

    Probléma lehet:

    amennyiben értéke alacsony: kemoterápia, sugárkezelés esetén jellemző, de akár HIV fertőzésre is utalhat

    amennyiben értéke magas: vírusfertőzésre, limfocitás leukémiára, mielóma multiplexre utalhat

     

    – Monociták számát:

    A monociták feladata, hogy felemésszék a baktériumokat és a szervezetbe betolakodó egyéb elemeket, valamint hogy a hulladék anyagot továbbítsa az immunrendszer további reagálásának megelőzése érdekében.

    Normálérték: 2-8%

    Probléma lehet:

    amennyiben értéke magas: vírusfertőzésre és krónikus gyulladásra utalhat

     

    – Eozinofil granulociták számát:

    Fő feladatuk a baktériumok, a vírusok és a gombák elleni védekezés.

    Normálérték: 1-4%

    Probléma lehet:

    amennyiben értéke alacsony: csontvelő sérülése esetén, vagy erős fizikai megterhelés és egyes gyógyszerek szedésének következtében fordulhat elő

    amennyiben értéke magas: parazitafertőzésre, allergiára és bizonyos vérképzőszervi daganatos betegségekre utalhat

     

    – Bazofil granulociták számát:

    Fő feladatuk a baktériumok, a vírusok és a gombák elleni védekezés.

    Normálérték: 0,1-1,5%

    Probléma lehet:

    amennyiben értéke alacsony: heveny allergiás reakció jele lehet

    A minőségi vérkép elemzése során összefoglalóan elmondható, hogy a fehérvérsejtek emelkedett, normálérték feletti száma, amennyiben az nem gyógyszerek hatására emelkedett, elsősorban gyulladásra, fertőzésre, illetve leukémiára utalhat.

    A fehérvérsejtek számának csökkenése pedig (amennyoben azt nem gyógyszerek hatására csökkent) elsősorban kemoterápia, sugárkezelés, vagy bizonyos vérképzőszervi betegségek, csontvelő-elégtelenség, máj- vagy lépbetegség következtében fordul elő.