A bőrgyógyászat a bőr, a haj, a körmök és a bőr alatti kötőszövetek betegségeinek diagnosztizálásával és kezelésével foglalkozik, fontos területe a bőrrák szűrése, valamint elkülönítése a bőr jóindulatú elváltozásaitól.

A bőrtünetek lehetnek fertőzéses, allergiás vagy alkati eredetűek, leggyakrabban stressz, gyulladásos betegség, túlzott napozás, helytelen táplálkozás, vagy a szervezet immunállapotának megváltozása idézi elő őket.

A bőr elváltozásai összefügghetnek belgyógyászati, immunológiai, reumatológiai, allergológiai vagy onkológiai betegségekkel.

A bőrbetegségek a test bármely részén jelentkezhetnek. Megkülönböztethetünk fertőző és nem fertőző bőrbetegségeket. A különböző bőrfertőzéseket kórokozók váltják ki:

– baktériumok: a bakteriális bőrfertőzés tünete lehet a gennyes, gyulladt kiütés

– gombák: tipikus gomba okozta fertőzés a körömgomba, a test hajlataiban jelentkező gombás bőrfertőzések

– vírusok: tipikus vírusok okozta bőrbetegség a szemölcs, az övsömör és az ajakherpesz

– paraziták: tipikus paraziták okozta bőrbetegség például a rühesség és a fejtetvesség (a paraziták okozta bőrbetegségeket erős viszketési inger kíséri)

A nem fertőző bőrbetegségek közé tartozik például a csalánkiütés (az esetek többségében allergia vagy valamely intolerancia következtében jelentkezik), ekcéma és a pikkelysömör (foltokban jelentkező fehér pikelyesedés).

Milyen esetben ajánlott bőrgyógyászhoz fordulni?

Keressen fel egy bőrgyógyászt, amennyiben az alábbi tünetek valamelyik tapasztalja:

– bőrkiütés,

– ekcéma,

– fekélyek,

– szemölcsök,

– tyúkszem,

– szokatlan méretű, formájú, kitüremkedő anyajegyek,

– akne,

– pikkelysömör,

– gombás fertőzés, körömgomba,

– rovarcsípés okozta szövődmények,

– tartós, múlni nem akaró hajhullás

– bármely egyéb bőrpobléma esetén

A proktológia az általános sebészetnek a végbél betegségeinek vizsgálatára és kezelésére szakosodott területe.

A proktológiai szakrendelés körébe tartozik az aranyér, a végbél környékének gyulladásos folyamatai, jó- és rosszindulatú daganatai, a béltraktus alsó szakaszának, valamint a végbélnek a különféle elváltozásainak kezelése.

Mikor ajánlott a proktológus felkeresése?

– végbélfájdalom esetén

– véres széklet esetén

– külső aranyér esetén

– végbél viszketés, csípés, váladékozás esetén

– gyakori székelési inger esetén

– amennyiben a végbelében idegentest érzést tapasztal

– bármely egyéb végbél környékét érintő panasz esetén

Hogyan zajlik egy proktológiai vizsgálat?

A proktológiai vizsgálat, ahogyan minden egyéb szakvizsgálat, az anamnézis felvételével veszi kezdetét. Az anamnézis felvétele során a proktológus szakorvos a panaszokról, tünetekről, valamint a kórelőzményekről kérdezi a pácienst. A beszélgetést fizikai vizsgálat, majd műszeres vizsgálat, végbéltükrözés követi.

A proktológiai vizsgálat rendelőnkben korszerű technikai eszközökkel, gyorsan és fájdalommentesen történik.

Az urológia a szervezet méregtelenítésében nélkülözhetetlen szerepet betöltő vizelet elválasztó és elvezető rendszer (vese, vesevezeték, húgyhólyag, húgycső), valamint a férfiak esetében a nemi szervek (herék, mellékherék, prosztata, ondóvezeték és ondóhólyag, hímvessző, járulékos nemi mirigyek) betegségeinek diagnosztizálásával és kezelésével foglalkozó szakterület. Az urológiai szakrendelés szolgáltatásait férfiak és nők egyaránt igényelhetik.

Mikor ajánlott az urológus felkeresése?

– hólyagfájdalom esetén

– húgyúti szervek betegségei esetén (ide tartozik a vese, húgyvezeték, húgycső, here stb.)

– merevedési zavarok esetén

– szokatlan vizelési inger esetén (hirtelen jelentkező, fájdalmas)

– alhas, nemi szervek fájdalma

– véres vizelet, véres ondó észlelése esetén

– bármely egyéb női vagy férfi vese, vesevezeték, húgyhólyag, húgycső panasza esetén, illetve férfiaknál bármely nemi szervet érintő tünet esetén

A leggyakoribb urológiai betegségek:

– húgyhólyag gyulladás,

– húgyhólyag daganat,

– inkontinencia,

– vesekő,

– vesemedence gyulladás,

– prosztatarák, hererák,

– herefejlődési zavarok

Hogyan zajlik egy urológiai vizsgálat?

Az urológiai vizsgálat, ahogyan minden egyéb szakrendelési vizsgálat, az anamnézis felvételével veszi kezdetét. Az anamnézis során az urológus a panaszokról, kórelőzményekről kérdezi a pácienst. Ezt követik a különböző fizikális vizsgálatok. Az urológiai vizsgálatok lehetnek nem műszeres és műszerrel történő vizsgálatok. A nem műszeres vizsgálatok keretében sor kerülhet például laboratóriumi vér- és vizeletvizsgálatra, ondóvizsgálatra, általános, tapintással történő fizikai vizsgálatra. Az urológiai műszeres vizsgálatai lehetnek ultrahangos vizsgálatok, urodinámia (vizeletáramlás mérés), és uroflow (hólyagfunkció vizsgálat).

A gasztroenterológia az emésztőrendszer (a nyelőcső, a gyomor, a vékony- és vastagbél, a máj, a hasnyálmirigy, az epehólyag és -vezeték), betegségeinek diagnosztizálásával és kezelésével foglalkozó szakterület.

A gasztroenterológiai vizsgálat lehetővé teszi az emésztőrendszer betegségeinek megelőzését, valamint korai stádiumban történő diagnosztizálását. Ehhez azonban arra van szükség, hogy időben felkeresse a szakrendelést.

Mikor érdemes gasztroenterológushoz fordulni?

– gyakori hasi panaszok, puffadás, gyomorégés esetén

– székelési szokások megváltozása esetén (ismétlődő székrekedés, vagy hasmenés)

– kellemetlen szájszag esetén

– tartós étvágytalanság esetén

– hirtelen és nagymértékű fogyás esetén

– nyelési zavarok esetén

– fekete, vagy véres széklet esetén

– görcsös hasi fájdalom esetén

– egyéb gyomor- és bélrendszeri betegségek esetén

Mit foglal magában egy gasztroenterológiai vizsgálat?

A gasztroenterológiai vizsgálat, mint minden vizsgálat, az anamnézis felvételével kezdődik (a beteg részletes kikérdezése panaszairól, kórelőzményeiről).

Maga a vizsgálat több vizsgálati módszert is magában foglalhat. Gyakori például a vér-, vizelet- és széklet laboratóriumi vizsgálata, a hasi ultrahang vizsgálat, hagyományos röntgen vizsgálatok, CT és MR vizsgálatok, a felső- és alsó tápcsatorna, valamint az epeút-hasnyálmirigy rendszer endoszkópos, tükrözéses vizsgálata.

A belgyógyászat az emberi testet egészében vizsgálja, az emberi szervezet egészét érintő betegségekkel (szív, érrendszer, légző-, vérképző-, emésztőszervek, máj stb.) és azok kezelésével foglalkozik.

A belgyógyászat rendkívül szerteágazó szakterület, különböző területei: a kardiológia, angiológia, diabetológia, hermatológia stb.

A belgyógyászati vizsgálatok alapvető információkat szolgáltathatnak a beteg állapotáról. A fizikális vizsgálatok során valamennyi életfontosságú szerv és szervrendszer vizsgálatra kerül megtekintéssel, hallgatással vagy tapintással.

A belgyógyászati vizsgálatok segítségével akár már panaszmentes állapotban is felismerhetők a súlyosabb betegségek is. A korai diagnosztizálás pedig segíti a hatékony kezelést.

A belgyógyászati vizsgálat eredményei segítenek célirányossá tenni az orvos további diagnosztikai lépéseit.

Mikor ajánlott belgyógyászhoz fordulni?

– különböző gyomorpanaszok, reflux esetén

– családban előforduló krónikus megbetegedések esetén (rendszeres szűrés lehet ajánlott)

– akut megbetegedések, lázzal, vírusos tünetekkel járó megbetegedések esetén

– magas vérnyomás, cukorbetegség, magas koleszterinszint esetén

Mindezeken kívül bármely általános tünettel (fáradékonysággal, rossz közérzettel) is fordulhat belgyógyászhoz.

Évente ajánlott nőgyógyászati vizsgálaton részt venni, panaszok esetén pedig minél előbb ajánlatos nőgyógyász felkeresése. A rendszeres szűrővizsgálatra azért van szükség, mert számos olyan nőgyógyászati elváltozás, fertőzés létezik, melyek tünetmentesen jelentkeznek, elhanyagolva pedig akár még meddőséget is okozhatnak, vagy akár még a születendő magzatot is megbetegíthetik. Nőgyógyászati vizsgálat segítségével ezek a betegségek, a rosszindulatú méhnyakrákot is beleértve, jól diagnosztizálhatók. Az időben megtörténő diagnosztizálás pedig a sikeres kezelés szempontjából nélkülözhetetlen.

A rutin nőgyógyászati vizsgálat segítségével a krónikus gyulladások, gombás, bakteriális, vírusos, parazitás fertőzések, a ciszták, myomák és egyéb nőgyógyászati elváltozások sikeresen felderíthetők.

Ugyanakkor a nőgyógyászati vizsgálat a mell-, a petefészek-, a méh és a méhnyakrák szűrését is lehetővé teszi.

A nők anatómiai-élettani okokból hajlamosak az alsó húgyutak és a nemi szervek fertőzésére. Szintén a gyakori panaszok közé tartozik a görcsös, alhasi fájdalom, mely hátterében állhat akár krónikus gyulladás, vagy ciszta is.

Az éves rutin szűrővizsgálaton kívül mikor ajánlott a nőgyógyásza felkeresése?

– szexuális élet elkezdése előtt: fogamzásgátlási tanácsadás

– menstruációs problémák esetén

– szokatlan alhasi fájdalom esetén

– hüvelyi viszketés vagy folyás esetén

– terhesség tervezésekor

– 1 éven belül nem sikerül a teherbeesés

– terhesség gyanújakor

– szexuális úton terjedő fertőzés gyanújakor

– klimax észlelésekor

– inkontinencia esetén

– bármely egyéb nőgyógyászati panaszok, tünetek esetén

Hogyan zajlik egy általános nőgyógyászati vizsgálat?

1. Anamnézis felvétele

– menstruációval kapcsolatos adatok felvétele (első menses, menstruációs ciklus hossza, menstruáció hossza, menses erőssége, utolsó menstruáció, esetleges menstruációs panaszok)

– szülészet (terhességgel, szüléssel kapcsolatos adatok felvétele)

– kórelőzmények, családi betegségek

– fogamzásgátlás módja

– meglévő betegségek, esetleges műtétek

2. Fizikális vizsgálat, megtekintés, bimanuális vizsgálat

– eszközös vizsgálat

– exfoiatív cytológia, sz.e hüvelyváladék vizsgálata

– kiegészítő vizsgálatok

A HIMG Medicalnál beutaló nélkül fogadjuk Önt nőgyógyászati szakrendelésünkre. Pácienseink fogadása minden esetben előzetes időpont-egyeztetés alapján történik, így a vizsgálatok minden esetben gördülékenyen zajlanak.

A vérvizsgálat az egyik leggyakoribb teszt, melyen az emberek átesnek, ami nem is csoda, hiszen számos területen végezhető vele diagnosztizálás: vizsgálhatjuk vele a különböző hormonok szintjét, de még a daganatos betegségek szűrésében is segítségünkre lehet.

A vérkép eredményén szereplő értékek több tényezőtől is függenek: befolyásolja az értékeket az életkor, a nem, az elfogyasztott ételek és italok, valamint a szedett gyógyszerek is.

Az értékek többségének meghatározásánál éhgyomri vizsgálatra van szükség. Az ismétlődő vizsgálatokat ajánlott egyazon helyen elvégeztetni, ugyanis a különböző laboratóriumokban használt mértékegységek eltérőek lehetnek, ezért előfordulhat, hogy különböző értékekkel találkozunk.

A vérkép elemzésekor a vérplazmában úszó sejtek számát, alakját, nagyságát, típusát, és egyéb további jellemzőit vizsgáljuk. A vizsgálat során a vér alakos elemeiről (köztük a vörösvértestekről, a fehérvérsejtekről és a vérlemezkékről), valamint a máj- és vese működéséről, vércukorszintről, vérzsírok szintjéről kaphatunk információt.

Megkülönböztethetünk egymástól teljes (kvantitatív) és minőségi (kvalitatív) vérképet.

Mit mutat a teljes vérkép?

– Vörösvértestek abszolút számát:

A vörösvértest hemoglobint, vérfestéket tartalmaz. Feladata, hogy lekösse és szállítsa az oxigént és a széndioxidot. Legfontosabb összetevői a vas, B-12 vitamin és a folsav.

 Normálérték:

  férfiaknál: 4,5-5,9 millió/mikroliter

  nőknél: 4,0-5,6 millió/mikroliter

Probléma lehet:

– amennyiben értéke alacsony: vérszegénység áll fenn. Oka lehet nagymértékű vérveszteség, vagy vashiányból, B-12 vitamin hiányából, vagy folsavhiányból adódó kevés vörösvértest képződése. A vashiány hiányos táplálkozásra, vasfelvételi zavarokra, vagy akut/krónikus vérzésekre vezethető vissza.

– amennyiben értéke magas: utalhat tüdőbetegségre vagy szívbetegségre is, de akár nagymértékű folyadékvesztés is előidézheti a vörösvértestek mennyiségének növekedését.

– Fehérvérsejtek abszolút számát:

A fehérvérsejtek a csontvelőben és a nyirokcsomóban keletkeznek, jelentőségük a betegségkeltő baktériumokkal szembeni ellenállásban rejlik.

Normálérték: 4000-10000/mikroliter

Probléma lehet:

– amennyiben értéke alacsony: csökken a szervezet fertőzésekkel szembeni védekezőképessége, esetleg csontvelő károsodást is jelezhet

– amennyiben értéke magas: oka lehet egy baktériun, gomba, vagy parazita jelenléte, de akár egy akut mérgezés, vérzés, leukémia, vagy erős sokk is eredményezhet normálértéknél magasabb értéket. Szélsőségesen magas érték vérellátási zavarokhoz vezethet.

– Vérlemezkék abszolút számát:

A vérlemezkék a vér legkisebb, csontvelőben termelődő elemei, melyek a vér alvadásában játszanak fontos szerepet.

Normálérték: 150 000 – 400 000/mikroliter

Probléma lehet:

– amennyiben értéke alacsony: csöntvelő betegségre, allergikus megbetegedés, a lép megnagyobbodására utalhat, melyet fokozott vérzékenység követ

– amennyiben értéke magas: megnövekszik a vérrög képződés esélye

– Hemoglobin – HgB (vérfesték) szintjét:

A hemoglobin a vörösvértestekben lévő molekula, mely a vérben történő oxigén szállításáért felel.

Normálérték:

férfiaknál: 140-180 g/l

nőknél: 120-160 g/l

Probléma lehet:

– amennyiben értéke alacsony: az vashiány, vérszegénység és vérzékenység tünete lehet

Mit mutat a minőségi vérkép?

A minőségi vérkép a teljes vérkép része, a vérben lévő alakos elemek közül a különböző fehérvérsejt típusok relatív számát adja meg. Ebből a szervezetben lévő gyulladásos folyamatokra, a fertőzés heveny vagy idült voltára, valamint arra lehet következtetni, hogy azt vírus, baktérium vagy élősködő okozza-e. A vérképzőszervekből kiinduló daganatos betegségek, úgy mint például a leukémia vagy limfóma is kiderülhetnek belőle.

A minőségi vérkép vizsgálata során meghatározzák a különböző fehérvérsejt-típusok egymáshoz viszonyított százalékos arányát.

Így tehát a minőségi vérkép mutatja a:

– Neutrofil ganulociták számát:

Ezeknek a sejteknek a fő feladatuk a baktériumok, vírusok és gombák elleni védekezés, valamint jelentős szerepük van az allergiás reagálásban is.

Normálérték: 40-60%

Probléma lehet:

– amennyiben értéke alacsony: kemoterápia, sugárkezelés vagy bizonyos vérképzőszervi betegségekre jellemző

– amennyiben értéke magas: heveny fertőzésre, gyulladásra, szélsőséges esetben leukémiára utalhat

– Limfociták számát:

A limfociták szerepe a szervezet ellenállásában van, főleg a lépben és a nyirokcsomóban keletkeznek

Normálérték: 20-40%

Probléma lehet:

– amennyiben értéke alacsony: kemoterápia, sugárkezelés esetén jellemző, de akár HIV fertőzésre is utalhat

– amennyiben értéke magas: vírusfertőzésre, limfocitás leukémiára, mielóma multiplexre utalhat

– Monociták számát:

A monociták feladata, hogy felemésszék a baktériumokat és a szervezetbe betolakodó egyéb elemeket, valamint hogy a hulladék anyagot továbbítsa az immunrendszer további reagálásának megelőzése érdekében.

Normálérték: 2-8%

Probléma lehet:

– amennyiben értéke magas: vírusfertőzésre és krónikus gyulladásra utalhat

– Eozinofil granulociták számát:

Fő feladatuk a baktériumok, a vírusok és a gombák elleni védekezés.

Normálérték: 1-4%

Probléma lehet:

– amennyiben értéke alacsony: csontvelő sérülése esetén, vagy erős fizikai megterhelés és egyes gyógyszerek szedésének következtében fordulhat elő

– amennyiben értéke magas: parazitafertőzésre, allergiára és bizonyos vérképzőszervi daganatos betegségekre utalhat

– Bazofil granulociták számát:

Fő feladatuk a baktériumok, a vírusok és a gombák elleni védekezés.

Normálérték: 0,1-1,5%

Probléma lehet:

– amennyiben értéke alacsony: heveny allergiás reakció jele lehet

A minőségi vérkép elemzése során összefoglalóan elmondható, hogy a fehérvérsejtek emelkedett, normálérték feletti száma, amennyiben az nem gyógyszerek hatására emelkedett, elsősorban gyulladásra, fertőzésre, illetve leukémiára utalhat.

A fehérvérsejtek számának csökkenése pedig (amennyoben azt nem gyógyszerek hatására csökkent) elsősorban kemoterápia, sugárkezelés, vagy bizonyos vérképzőszervi betegségek, csontvelő-elégtelenség, máj- vagy lépbetegség következtében fordul elő.