A mai orvostudomány álláspontja szerint az allergia jól kezelhető és szinte teljesen tünetmentessé tehető. Sajnos azonban az allergiás betegek többsége már csak szezonban fordul orvoshoz, vagy csak akkor, ha már jelentkeztek a súlyosabb szövődmények. Az allergia kezelését azonban már az allergén megjelenésekor, vagyis még jóval a tünetek jelentkezése előtt el kell kezdeni. Az idejében megkezdett kezeléssel ugyanis enyhíteni tudjuk a szezonban megjelenő tünetek súlyosságának kialakulását.

Az elmúlt években jelentősen bővültek a kezelési módok lehetőségei is. Az idejében megkezdett hagyományos gyógyszerek (antihisztaminok, szemcseppek, orrcseppek) mellett olyan kezelések is csillapíthatják a tüneteket, mint például: a homeopátia, az akupunktúra, a fényterápia, az immunterápia. De a különböző stressz-kezelő technikák is eredményesnek bizonyulnak.

Az allergiás tünetek kezelése betegenként és szezononként is eltérő lehet. Ha a korábban használt készítményekkel nem tudunk megfelelő életminőséget elérni, abban az esetben a gyógykezelés módosítása indokolt lehet. Várandósság esetén viszont nagyon fontos, hogy a gyógyszerek szedését kerülni kell, vagy érdemes módosítani a korábbi kezelést.

Az allergia kezelésében, illetve gyógyításában fontos szerepe van a megelőzésnek, ezért az első és legfontosabb teendő, hogy kerüljük a tüneteket kiváltó allergént, ehhez pedig minél hamarabb azonosítani kell, hogy mi okozza a panaszokat. Ezt allergia vizsgálat által tudjuk megállapítani. Ugyanakkor számos gyógyszer áll a rendelkezésünkre, amelyek képesek az allergiás tüneteket kezelni, illetve megszüntetni (pl. különféle szteroidok, antihisztaminok). Ezeknek a szereknek az alkalmazásáról csak a kezelőorvos dönthet. A gyermekeknél gyakran előfordul, hogy kinövik az allergiát, míg a felnőttek esetében sajnos ez már nem mondható el. Ha az allergiát nem kezeljük időben, vagy megfelelő módon, úgy szövődményként kialakulhat allergiás asztma. Az ételallergia és a rovarcsípés után kialakult allergia következtében jelentkezhet az ún. anafilaxiás sokk, ami akár a beteg életét is veszélyeztetheti. Nem szabad tehát az allergiát félvállról venni! A pontos diagnózis után megfelelő kezelés mellett a probléma orvosolható, és nagymértékben javítható a beteg életminősége, így ezáltal elkerülhetők a súlyosabb szövődmények is.

Két évesnél fiatalabb gyermekeknél, kismamáknál, vagy akik bőrbetegségben szenvednek, illetve ha az allergiavizsgálatra allergiaszezonban kerül sor, akkor ezekben az esetekben mindenképpen vérvétel, illetve vérvizsgálat szükséges. A második leggyakoribb módszer az ún. provokációs teszt,