Az allergia tulajdonképpen nem más, mint egyfajta túlérzékenység, ami azért alakul ki, mert a természetes védekezőképességünk egyensúlya valami miatt felborult. Az immunrendszerünk ugyanis normális esetben képes védekezni a baktériumok, vírusok, és egyéb más kórokozók támadásai ellen. Allergia esetén viszont az olyan ártalmatlannak tűnő anyagok – mint pl. a kutya -és macskaszőr, háziporatka-ürülék, penészgomba, illetve a pollenek – hatására is beindul a szervezetünk védekező mechanizmusa, melyek allergiás tüneteket váltanak ki. Az allergia bármely életkorban kialakulhat, de mégis leginkább a gyermek -és fiatalkorban kezdődik. Az újszülött csecsemőknél még nem beszélhetünk konkrét allergiáról, mivel nekik még nincs kialakult immunrendszerük.

Az allergia kialakulásának legfőbb okai, tényezői:

1. Genetikai hajlam

Az allergia kialakulásában döntő szerepet játszik az öröklődés. Ha csak az egyik szülő allergiás, akkor 30 százalék, ha mindkét szülő allergiás, akkor mintegy 80 százalék az esély arra, hogy a gyermeknél is megjelennek az allergiás tünetek.

2. Megváltozott környezet

A legjellemzőbb parlagfű allergia úgy alakul ki, hogy a különféle kemikáliákban, illetve a levegőben lévő szennyező anyagok rátapadnak a virágpor szemcséire, ezáltal megváltoztatják azok felszínét, így sokkal jobban irritálják az allergiára hajlomos embereket.

3. Steril életmód

A mai világban sokkal sterilebb körülmények között élünk, a gyerekek szinte nem is találkoznak a kórokozókkal. Pedig az immunrendszer tökéletes és kiegyensúlyozott működéséhez szüksége van a korai fertőzésekre. Tehát a túlzásba vitt higiénia is oka lehet az allergia kialakulásának (nem kell mindig mindent fertőtleníteni!)

4. Stressz és mozgásszegény életmód

Ez a kettő nagymértékben összefügg egymással, hiszen az ülőmunka, a tévénézéssel és a számítógép előtt töltött idő, az autózás szinte teljesen kizárják a mozgást, a test fizikai aktivitását. Így a mindennapi stressz az életünk részévé vált, amely szintén bizonyítottan növeli az allergia kialakulásának kockázatát, és hozzájárul a tünetek felerősödéséhez.

Ezenkívül az allergia kialakulását okozhatják még:

• kipufogó gáz belélegzése, főleg az autópályák mellett
• sok kemikália, amiket nap mint nap magunkhoz veszünk
• antibiotikumok, melyek tönkreteszik a vastagbelet és a bélflórát
• egészségtelen táplálkozás, tartósítószerek stb.

A mai orvostudomány álláspontja szerint az allergia jól kezelhető és szinte teljesen tünetmentessé tehető. Sajnos azonban az allergiás betegek többsége már csak szezonban fordul orvoshoz, vagy csak akkor, ha már jelentkeztek a súlyosabb szövődmények. Az allergia kezelését azonban már az allergén megjelenésekor, vagyis még jóval a tünetek jelentkezése előtt el kell kezdeni. Az idejében megkezdett kezeléssel ugyanis enyhíteni tudjuk a szezonban megjelenő tünetek súlyosságának kialakulását.

Az elmúlt években jelentősen bővültek a kezelési módok lehetőségei is. Az idejében megkezdett hagyományos gyógyszerek (antihisztaminok, szemcseppek, orrcseppek) mellett olyan kezelések is csillapíthatják a tüneteket, mint például: a homeopátia, az akupunktúra, a fényterápia, az immunterápia. De a különböző stressz-kezelő technikák is eredményesnek bizonyulnak.

Az allergiás tünetek kezelése betegenként és szezononként is eltérő lehet. Ha a korábban használt készítményekkel nem tudunk megfelelő életminőséget elérni, abban az esetben a gyógykezelés módosítása indokolt lehet. Várandósság esetén viszont nagyon fontos, hogy a gyógyszerek szedését kerülni kell, vagy érdemes módosítani a korábbi kezelést.

Az allergia kezelésében, illetve gyógyításában fontos szerepe van a megelőzésnek, ezért az első és legfontosabb teendő, hogy kerüljük a tüneteket kiváltó allergént, ehhez pedig minél hamarabb azonosítani kell, hogy mi okozza a panaszokat. Ezt allergia vizsgálat által tudjuk megállapítani. Ugyanakkor számos gyógyszer áll a rendelkezésünkre, amelyek képesek az allergiás tüneteket kezelni, illetve megszüntetni (pl. különféle szteroidok, antihisztaminok). Ezeknek a szereknek az alkalmazásáról csak a kezelőorvos dönthet. A gyermekeknél gyakran előfordul, hogy kinövik az allergiát, míg a felnőttek esetében sajnos ez már nem mondható el. Ha az allergiát nem kezeljük időben, vagy megfelelő módon, úgy szövődményként kialakulhat allergiás asztma. Az ételallergia és a rovarcsípés után kialakult allergia következtében jelentkezhet az ún. anafilaxiás sokk, ami akár a beteg életét is veszélyeztetheti. Nem szabad tehát az allergiát félvállról venni! A pontos diagnózis után megfelelő kezelés mellett a probléma orvosolható, és nagymértékben javítható a beteg életminősége, így ezáltal elkerülhetők a súlyosabb szövődmények is.

Két évesnél fiatalabb gyermekeknél, kismamáknál, vagy akik bőrbetegségben szenvednek, illetve ha az allergiavizsgálatra allergiaszezonban kerül sor, akkor ezekben az esetekben mindenképpen vérvétel, illetve vérvizsgálat szükséges. A második leggyakoribb módszer az ún. provokációs teszt,